Szerintem szerint ADP Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. Vminek megfelelően, vmivel egyezőleg. Példa: Az előírás szerint jár el 2. szóról-szóra; Példa: szó szerint 3. valójában, tulajdonképpen; Példa: igazság szerint 4. kedvére, kívánsága szerint; Példa: a szíve szerint 5. őszintén. Példa: a szíve szerint 6. A jelzett dologgal arányban. Példa: Érdeme szerint bánik vele. 7. Vmit tekintetbe véve, ill vmire nézve. Példák: Nagyság szerint; szám szerint öt. 8. ekkor, most. Példa: Ez idő szerint 9. Vmilyen értesülés alapján. Példa: A rádió szerint eső lesz 10. akkor hát, így tehát. Példa: ezek szerint 9 False None A 'szerint' szó alapjelentése 'vminek megfelelően, vmivel egyezőleg'. A 'szerintem' kifejezésben ez a jelentés átvitt értelemben, de nem analógia alapján, hanem nyelvi rögzülésként, grammatikalizált módon jelenik meg: a 'szerint' itt nem fizikai vagy konkrét megfelelést, hanem vélemény szerinti viszonyt fejez ki. Ez nem metaforikus, hanem a nyelvben megszilárdult, nem képi kiterjesztés. hatalmas hatalmas ADJ Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. mn: 1. Az átlagosnál sokkal nagyobb. Példák: hatalmas összeg; hatalmas fejlődés. fn: 1. Nagy hatalmú személy. Példa: A hatalmasok. mn: 2. Nagyon nagy erejű. Példa: hatalmas ütés. 3. Nagy hatalmú. Példa: hatalmas uralkodó. 4. Nagy tettekre képes Példa: hatalmas nép. fn: 1 True None A 'hatalmas' szó alapjelentése az, hogy 'az átlagosnál sokkal nagyobb', ami eredetileg fizikai méretre vonatkozik. A mondatban azonban elvont fogalomra ('bátorság') alkalmazzák, amelynek nincs fizikai kiterjedése. A jelentésbeli kapcsolat analógián alapul: a fizikai nagyság fogalmát vetítjük át az elvont tulajdonság intenzitására. Ez a jelentésátvitel metaforikus. bátorság bátorság NOUN Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. Az a tulajdonság vagy lelkiállapot, amely képessé teszi az embert, hogy bátran cselekedjen. Példa: bátorságot önt vkibe. 2. Vkinek, vminek bátor volta. 3. Bátor cselekedet, magatartás. 4. elav Biztonság. 1 False None A 'bátorság' szó elsődleges jelentése az a tulajdonság vagy lelkiállapot, amely képessé teszi az embert, hogy bátran cselekedjen. A mondatban is pontosan ebben az értelemben szerepel, nem történik jelentésátvitel más fogalmi tartományba, tehát nincs analógia vagy metaforikus kiterjesztés. és és CCONJ Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. <Felsorolásban:> továbbá, azonkívül. Példa: Apám, anyám és testvérem. 2. <Ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ...is, ...is. Példák: Ég és föld; élet és halál. 3. <Egyenrangú mellékm-ok között.> Példa: Eszembe jutott, hogy Péter beteg, és hogy Pál elment. 4. <Megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg. 5. sok sz áz; Példa: Száz és száz 6. egyre ú jabb. Példa: újabb és újabb 7. <Kif-ekben a pontos megnevezés h.> Példa: Elmondta, hogy itt és itt járt. 8. <Egyidejű vagy egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán. Példa: Találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk. 9. <Következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében. Példa: Ráijesztettek, és máris fizetett. 10. gyak. irod <Ellentétet vagy váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de. Példa: Kiabált, és nem hallotta senki. 11. Mégpedig. Példa: Csak várt, és nem hiába várt. 12. <A szót másra terelő új m élén:> hát. Példa: és tifelétek mi újság? 13. <Msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.> Példák: és?; no és? 14. biz <Msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele! 15. hát a ztán! Példa: és aztán! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. mérhetetlen mérhetetlen ADJ Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. ritk Ami nem lehet megmérni. Példa: A mérhetetlen világegyetem. 2. vál túlzó Igen nagy (arányú). Példa: mérhetetlen gőg. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. kétségbeesés kétségbeesés NOUN Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. Az a tény, hogy vki kétségbe esik. 2. A rémült reménytelenség lelkiállapota. Példa: Végső kétségbeesésében. 2 False None A 'kétségbeesés' szó alapjelentése az a tény, hogy valaki kétségbe esik, tehát egy pszichológiai folyamat megnevezése. A mondatban is ezt a lelkiállapotot, érzelmi állapotot jelöli, nem pedig valamilyen más, átvitt értelmű, analóg jelentést. Nincs analógia más fogalmi tartomány között, a szó a saját, nem metaforikus jelentésében szerepel. kell kell VERB Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. Vkinek, vminek szüksége van rá, szükséges. Példák: kellene az eső!; mi kell még? 2. nélkülözhetetlen. Példa: úgy kell, mint egy vagy a falat kenyér 3. Kívánatos vki számára, vki meg akarja kapni. Példa: Nem kellek neked? 4. nép tréf: (na,) mit szeretnél?, mi a kívánságod? Példa: mi kéne, ha vóna? 5. csak nehogy az bekövetkezzék! Példa: (Még csak) az kell vagy kellene (, hogy ...) 6. megérdemelte a kellemetlenséget, amely érte. Példa: Úgy kell neki! 7. érdemes volt, megérte?; Példa: Hát kellett ez? 8. nagyon szép vagy jó vagy sok stb Példa: hát kell ennél szebb vagy jobb vagy több stb 9. vminek a megvalósulásához vagy teljességéhez szükséges. Példák: Vmihez vagy vmire; Két méter anyag kell hozzá 10. kis híján bekövetkezett; Példa: nem sok kellett hozzá, hogy 11. ez épp elég (ok) volt számára. Példa: neki se kellett több vagy több se kellett neki 12. Szükséges, szükségszerű <vmit megtenni, ill hogy vmi megtörténjék>. Példa: El kell mennem vagy el kell, hogy menjek vagy táj: el kell menjek. 13. <Parancs, törvény stb folytán vagy erkölcsileg> kötelező. Példa: Adót kell fizetni. 14. biz <Személytelen felszólításként.> Példa: Nem kell félni! 15. Az előzmények, a körülmények alapján szükségszerű vagy valószínű. Példa: Vissza kell jönnie, mert itt van a holmija. 16. <Annak kif-ére, hogy vmely véletlen esemény, tényállás utólag szükségszerűnek látszik.> Példa: Ha bárhol bármi történik, neki jelen kell lennie. 9 False None A 'kell' szó alapjelentése ('vkinek, vminek szüksége van rá, szükséges') és a mondatbeli jelentése ('valami szükséges ahhoz, hogy valami megtörténjen') között nincs analógia-alapú jelentésátvitel. A szó mindkét esetben a szükségesség, elengedhetetlenség fogalmát fejezi ki, csak a szerkezet (vmihez) bővíti a jelentést, de nem képez új, képi viszonyt. Ezért a használat nem metaforikus. ahhoz az PRON Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. az a fn-i mut névm <Távolra mutató szó:> a megjelölt (távolabbi) személy, dolog. <Előzményre való utalásként:> az említett, kül. az előzőleg megnevezett, az iméntivel ellentétes személy, dolog. Példák: Nem ez, hanem az.; Valamit hallott, azt szeretné elmondani. 2. <Nyomatéktalan utalásként, sznévm vagy szjeles hsz helyett, gyak. fölöslegesen.> Példa: Kereste a megoldást, és meg is találta azt (helyesen es meg is találta). 3. <pontos megnevezés helyett:> vki, vmi, ill egyik ..., másik ... Példák: Ez ( ...), az ( ...); Erre is, arra is gondolt. 4. <Várt vagy keresett személyre, dologra való utalásként.> Példa: Ők azok. 5. <Feleletben, az előzményre való utalásként.> Példa: (Menjünk sétálni!) az jó lesz! 6. biz <Önálló feleletként:> igen. Példa: (De hideg van!) az! 7. biz <Vmely m-rész nyomatékos kiemelésére.> Példa: Főzni, azt nem szeret! 8. biz <Azonosság kif-ére, alany es névszói állítm között.> Példa: Kétszer öt az tíz. 9. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott személy, dolog. Példa: az a baj, hogy esik az eső 10. a mellékm-ban megnevezett kiegészítéssel. Példa: azzal, hogy ... 11. Olyan (személy, dolog). Példa: Nem az már, aki volt. 12. biz, gyak. pejor Ő. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példa: Nem ért az semmihez. 13. az ott levő <személy, dolog>. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példák: az a(z); Abban az utcában lakik; a mellett a pad mellett. 14. a már említett <személy, dolog>. Példák: az a(z); (A portással volt?) Én is azzal az emberrel láttam. 15. kissé biz <Érzelmileg színezett m-okban, rendsz. vmely m-rész nyomósítására.> Példák: Ne játssz azzal a rádióval!; azt a mindenit! 16. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott <személy, dolog>. mn-i mut névm (ragozatlan jelzőként) vál Az a(z), azon. határozott névelő <Meghatározott, már említett vagy ismert személyt, dolgot jelentő köznév, ill ilyennek alakult szószerkezet előtt.> Példák: Annak, aki ...; azzal a kéréssel, hogy ...; az irányban.; A levél; a szoba közepe. 17. <Meghatározott időszakot jelölő időhat előtt.> ezen a h éten; Példa: A héten 18. a most elmúlt vagy a legközelebbi t élen, ny áron stb Példa: a tavasszal, a nyáron stb 19. <Állítm-ként (v. alanyként) haszn mn, szn, névm előtt.> <Fajtát vagy csoportot jelölő tbsz-ú fn előtt.> <Az ez, az, mind névm és jelzett szava között.> <Birt szjeles szó előtt.> Példák: Ez a toll a tiéd.; Az indiánok; a fiatalok.; (Ugyan)az a ház; mind a hárman.; Hol a kalapom? 20. <Birt jelzőként álló sznévm előtt.> Példa: Az én apám. 21. < -nak, -nek ragos birt jelző után.> <Alkalmilag jelzős tulajdonnév előtt.> Példák: A szobának a sarkában.; A kis Ági; a két Korea. 22. <Tbsz-ú tulajdonnév előtt.> Példák: A Hunyadiak; az Andok. 23. <Szószerkezetben álló tulajdonnév előtt; a szószerkezet köznévi tagjára vonatkozik.> biz vagy nép <Személynév előtt.> <Állatok, égitestek, földrajzi alakulatok, tájegységek, települések tulajdonneve előtt.> Példák: A Szabó család; az Adyt követő nemzedék.; A Sanyi.; A Bodri; a Mars; a Mátra; a Vas utca. 24. <Országoknak az állami szervezetre utaló neve előtt.> Példa: A Magyar Köztársaság. 25. <Intézmények neve es címek előtt, m-ban.> <Némely, kül. jelen vagy közeli múlt időt jelölő hsz előtt.> Példák: A MÁV-nál; a Kortársban.; A minap. 26. <Némely szitokszó előtt.> fgr Példa: A teremtésit! 10 False None A 'ahhoz' szó itt pusztán grammatikai, utaló funkcióban áll, nem hordoz semmilyen szemantikai kiterjesztést vagy analógiát. A szó alapjelentése ('az a megjelölt személy, dolog') és a kontextuális használata ('a mellékmondat tartalmára utaló névmás') között nincs analógia, hanem nyelvtani, referenciális kapcsolat. Ezért a szó nem metaforikus. hogy hogy SCONJ Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. hsz: 1. hogy kérdő Hogyan? Példa: hogy vagy? ksz: 1. <A főm vmely névszói részét helyettesítő vagy értelmező mellékm kapcsolására.> Példák: Az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... hsz: 2. <műsorszámról:> éljen, újrázást kérünk! Példa: hogy volt! 3. biz: persze, de mennyire! Példa: hogy a csudába vagy a fenébe stb ne ...?! 4. <Felkiáltásban:> mily nagyon ...! Példa: hogy sajnálom! 5. nagyon nagy mértékben. von <(Idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. <Kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). htl <Állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal vagy hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill a körülmények esetenként változnak.> Példák: de még hogy!; Egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.; Megcsinálták, ki hogy tudta.; (Jól megy a munka? ) Mikor hogy! 6. nem tudni, hogyan, de vhogyan. fgr Példák: hogy, hogy nem; hogy, hogy nem, elveszett. ksz: 2. <Közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> Példa: Azt mondta, hogy ... 3. <Fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> Példa: Annyira félt, hogy szólni sem mert. 4. nép biz <Olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz vagy isz helyettesíti.> Példák: Annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no! 5. <Látszólag alá- es fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> Példa: Mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? 6. <Célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> es, de. Példa: A nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön (helyesen es vagy de ezután hamarosan újra kisütött). 7. <Főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> Példák: Még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! 8. <Visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> Példa: hogy honnan tudom? 9. <Közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére vagy közbevetésként.> Példa: hogy úgy mondjam. 10. <Msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> Példák: Persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ... 11. alig-alig; Példa: éppen hogy (csak) 12. <nyomatékos állítás, fokozás kif-ére>. Példák: nemcsak hogy ..., hanem vagy de (még) ...; Nemcsak hogy szép, hanem jó is. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. valaki valaki PRON Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. htl névm: 1. Meg nem határozott vagy ismeretlen személy. Példák: valaki járt itt; valaki más. von névm: 1. elav Aki (csak). fn: 1. kissé biz Ember, személy. Példa: A barátja pénzes valaki! htl névm: 2. (jó) ismerőse vagy pártfogója. Példák: Van valakije; Van valakim a bizottságban 3. szerelmese, partnere. Példák: Van valakije; Van már valakid? 4. <Ált. alanyként:> az ember. Példa: Azt hihetné valaki, hogy ... 5. ritk Bárki. Példa: Ha valakinek is szólsz, baj lesz. von névm: fn: 2. Jelentős személy. Példa: A gyárban ő már valaki! 1 False None A 'valaki' szó alapjelentése 'meg nem határozott vagy ismeretlen személy', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben szerepel. Nincs jelentéseltolódás, sem analógia más fogalmi tartományok között, tehát nem metaforikus. véget vég NOUN Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. Az a hely, pont, amelyen túl vmely térbeli dolog nem folytatódik. Példa: Utunk végére értünk. 2. Térbeli dolognak ehhez közeli része. Példa: A falu, a bot vége. 3. rég Faluvég. Példa: Az alsó végen lakik. 4. Tört: a török hódoltság korában az országnak a török birodalommal határos széle, ill az ottani várak. Példa: A végek 5. Időpont, amelyen túl vmely időszak, időbeli folyamat nem folytatódik. Példa: vége (van) a nyárnak, az előadásnak. 6. Időegységnek, időbeli folyamatnak ehhez közeli szakasza. Példák: Hét végén; a színdarab vége. 7. Vmely folyamat, cselekvés befejeződésével járó következmény. Példa: Jó, rossz vége lesz vminek 8. ha így folytatod, ki fogsz kapni. Példa: verés lesz a vége 9. Példa: minden jó, ha a vége jó. 10. Elpusztulás, megsemmisülés. 11. elpusztul, meghal; Példa: vége (van) vkinek 12. erkölcsileg megsemmisül; Példa: vége (van) vkinek 13. minden elveszett, nincs több remény. Példa: mindennek vége 14. vál Halál(tusa). Példa: Hirtelen, korai vég. 15. rég: miért, mi végett? Példa: Mi végre vagy mi végből? 16. Felgöngyölve árusított szövött anyagból: 20-40 m-nyi egység. 17. (jelzőként) Példa: Egy vég vászon. 10 True None A 'vég' szó alapjelentése térbeli határpont, amelyen túl valami nem folytatódik. A mondatban azonban az élet befejeződésére, megszűnésére utal, ami időbeli és egzisztenciális folyamat. Ez a jelentés a térbeli határ fogalmának átvitele az időbeli vagy létbeli folyamatokra, tehát a jelentésbeli különbség analógián alapul: az életet egy úthoz vagy folyamatként felfogott dologhoz hasonlítjuk, amelynek 'vége' lehet. Ezért a szó használata metaforikus. vessen vet VERB Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. vál Dob. Példa: Kalapácsot vet 2. <vízi jármű(vet)> horgony lebocsátásával megáll(ít). Példa: horgonyt vet 3. kirakott kártyalapokból jósol. Példa: Kártyát vet 4. <Robbanás> (fel)röpít. Példa: A bomba a levegőbe vetette a házat. 5. Vhova lendít, terít. Példa: Vállára veti a puskát, a kabátot. 6. vmilyen (test)helyzetbe lendül. Példák: Vhova veti magát; Térdre veti magát; a Dunába veti magát. 7. támadni, üldözni kezdi; Példa: Vkire, vmire, vki után veti magát 8. nekilát meghódításának. Példa: Vkire, vmire, vki után veti magát 9. (t. n. is) (Növényi magvakat) termesztés végett a (megmunkált) földbe juttat. Példák: Búzát vet; már vetnek. 10. <Vmely testrészét> feszítve vagy lökve vminek támasztja. Példa: Hátát a falnak veti. 11. <Kif-ekben.> 12. rég: bántalmazza; Példa: Kezet vet vkire 13. hirtelen ránéz; Példa: szemét, tekintetét vkire, vmire veti 14. egy pillanatra rá-, ill odanéz; Példa: egy pillantást vet vkire, vmire, vhova 15. megtetszik neki, kiszemeli magának. Példa: szemet vet vmire vagy vkire 16. <Kif-ekben:> vhova juttat, tesz, küld. Példa: Börtönbe vet 17. mérlegel, megfontol. Példa: latra vet 18. <Kif-ekben: ábrát, alakzatot> létrehoz, (ki)formál. Példa: Betűket vet 19. (sebtében) leírja, lerajzolja, lefesti; Példa: papírra, vászonra vet vmit 20. Vall: kézmozdulatokkal kiformálja a kereszt jelét. Példa: keresztet vet 21. <Kif-ekben: vmely mozdulatot> végrehajt. Példa: Bukfencet, cigánykereket vet 22. átv is alattomosan akadályozza. Példa: gáncsot vet vkinek 23. <Kif-ekben: vmely tárgyat> készít, ill használható állapotba hoz. Példa: Vályogot vet 24. lefekvéshez előkészíti; Példa: ágyat vet 25. átv is alattomosan veszélybe, szorult helyzetbe juttatja; Példa: hurkot, tőrt vet vkinek, vminek 26. átv is meggátolja a terjedését. Példa: gátat vet vminek 27. <Kif-ekben: ráncot, hullámot> alkot. Példa: Ruhája redőket vet. 28. <Kif-ekben: szikrát, lángot, füstöt> bocsát ki. Példa: Lobbot vet 29. átv is <szem> káprázik. Példa: szikrát vet 30. <Kif-ekben: fényt, árnyékot> idéz elő. 31. átv is világossá, érthetővé teszi; Példa: Világot vet vmire 32. átv is kedvezőtlen színben tünteti fel. Példa: árnyékot vet vkire, vmire 33. nép <Állat ivadékot> világra hoz, <növény új sarjat> hajt. Példák: Tíz malacot vetett; rügyet vet. 34. nép pejor Szül. Példa: Fattyat vetett. 35. <Szót> röviden, gyak. hanyagul kimond. Példa: Egy szót se vetett neki 36. ellenvetést tesz; Példa: ellene vet vmit 37. rosszallón megmondja neki. Példa: vkinek szemére vet vmit 38. <Kif-ekben:> kiszab, elrendel. Példa: Adót, vámot vet vmire. 39. <Kif-ekben.> bízik, reménykedik benne; Példa: Bizalmát, reményét veti vkibe, vmibe 40. számításba veszi, megfontolja; Példa: számot vet vmivel 41. megfontolja a helyzetét, körülményeit; Példa: számot vet magával 42. figyelmet fordít rá; Példa: ügyet vet vkire, vmire 43. intézkedik, ill okozza, hogy vmi véget érjen. Példa: véget vet vagy végét veti vminek 44. tn 45. nép: vkit, vmit okol (vmiért). Példa: Vkire, vmire vet 46. belátja, hogy ő tehet vmiről. Példa: Magára vet 43 True None A 'vet' ige alapjelentése (1. 'Dob') egy konkrét fizikai cselekvésre utal, amikor valaki valamit elhajít. A 'véget vet' kifejezésben azonban a 'vet' már nem fizikai dobást jelent, hanem egy elvont folyamat (az élet) befejezésének, megszüntetésének okozását. A két jelentés között analógia van: ahogy valamit el lehet dobni, úgy 'el lehet vetni' valaminek a végét is, mintha a 'vég' egy tárgy lenne, amit odavetünk, hogy lezárjon valamit. Ez a jelentés tehát metaforikus, mert a fizikai cselekvés (dobás) fogalmát vetíti át egy elvont, időbeli folyamat lezárására. a a DET Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. fn: 1. Alsó nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses rövid magánhangzó. isz: 1. Bizony. Példa: Nem hiszem, nem a! fn: 2. Ennek írásjegye (a, A). 3. <Rövidítésként:> ár (területmérték); Példa: a 4. Fiz: amper; Példa: A 5. alatt. Példa: a. 6. á vagy ā (jelzőként, sorszn h.) Első. Példák: Az a) pont; az I. a osztály, A-vitamin. 7. Az a vagy A betűvel megjelölt ház, helyiség stb Példa: Váci út 2/a. 8. A C-dúr hangsor 6. hangja. 9. a hangolásnak mp-enként 440 rezgésszámú alaphangja. Példa: Normál a 10. E hangon épülő <hangsor, hangnem>. Példák: A-dúr; a-moll. 11. Az ezt jelölő hangjegy. isz: 2. <Távolra mutatva:> ni! Példa: Nézd a! 3. táj gyerm <A figyelmet vmely hangra irányító szóként.> Példa: A! Hallod? 4. <Bosszúság, rosszallás, csodálkozás kif-ére.> Példa: A, nincs kedvem! A, de szép! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. saját saját ADJ Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. mn-i birt névm (bármely személyű birt szjeles fn-vel): 1. hangsúlyozottan a szóban forgó személyhez, tárgyhoz, dologhoz tartozó, birtokában levő, tőle származó, vele kapcs. Példák: saját házában lakik; ez a terítő saját munkám; érvényesíti saját elképzeléseit. fn: 1. Saját tulajdona, hozzá tartozó dolog. Példa: sajátjának tekinti. mn-i birt névm (bármely személyű birt szjeles fn-vel): 2. a maga kezével, segítség nélkül; Példa: saját kezűleg 3. <iraton az aláírás hitelesítésére s. k.>. Példa: saját kezűleg 4. <A maga névm nyomósítására.> Példa: Csak saját magával törődik. fn: 2. kissé rég, vál Vkinek, vminek jellemző sajátsága. Példa: Az önzetlenség neki nem sajátja. 1 False None A 'saját' szó a mondatban nem tér el az alapjelentésétől, mivel ténylegesen a birtokviszonyt fejezi ki (az illető életéről van szó). Nincs analógia vagy átvitt értelem, a szó nem metaforikus. életének élet NOUN Szerintem hatalmas bátorság és mérhetetlen kétségbeesés kell ahhoz hogy valaki véget vessen a saját életének. 1. A létezésnek az a formája, amelyet az anyagcsere, a növekedés es a szaporodás jellemez. Példa: Növényi élet. 2. Embernek, állatnak a születéssel kezdődő es a halállal véget érő ilyen létezési módja, ill ennek folyamata, tartama. Példa: Megmentik az életét. 3. Életmód. 4. Az egyén pályafutása, sorsa. Példa: életem története. 5. A természet es a társadalom mint az ember környezete. Példa: Megállja a helyét az életben. 6. Vmely közösségben vagy munkaterületen folyó tevékenység, együttműködés. Példák: Politikai élet; a város élete. 7. Lét, ill a létezés tartama. Példa: életre hív. 8. A valóság. Példa: életben szebb, mint a képen. 9. hiv <Kif-ekben:> hatály, érvényesség. Példa: életbe lép. 10. Életerő, elevenség, derű. Példa: Csupa élet! 11. makkegészséges, életerőtől duzzadó. Példa: olyan, mint az élet 12. <kedveskedő megszólításként>. Példa: életem 13. Megélhetés. Példa: Egyre drágább az élet. 14. nép Gabona. 2 False None A 'élet' szó itt nem átvitt értelemben, hanem a szó konkrét, biológiai és egzisztenciális értelmében szerepel. A 'véget vetni az életnek' kifejezés ugyan idiomatikus, de nem metaforikus, mert a 'élet' szó jelentése nem tér el a szótári, alapvető jelentésétől, és nincs analógia más fogalmi tartomány között. Ezért ezért CCONJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. ezért mut hsz (hangsúlyos) Emiatt. Evégett. ksz (hangsúlytalan) Tehát. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. nem nem ADV Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Élőlénynek hím, ill férfiúi vagy nőstény, ill női jellege. hsz: 1. <Tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> Példák: nem fáj; ma nem, majd holnap fn: 2. Élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. Példa: A női nem. 3. Nyelvt Bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását es egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória genus. 4. nép vagy irod Nemzetség, család. Példa: Ősi nemből való. 5. rég: az emberiség. Példa: Az emberi nem 6. Áll A családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység genus. 7. Fil Az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom genus. 8. vál Fajta, (vál)faj. Példa: A büntetés egy neme. 9. a hozzá hasonlók között; Példa: A maga nemében 10. biz <henye kif-ként:> tulajdonképpen. Példa: A maga nemében 11. Ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. Példa: nemet mond vmire. 12. kéz- vagy fejmozdulattal tagadást, visszautasítást fejez ki. Példa: nemet int hsz: 2. <népmesék kezdő fordulata>; Példa: hol volt, hol nem volt 3. egyrészt úgy van, másrészt nincs úgy; Példa: igen is, nem is 4. nem azért mondom, mintha ... Példa: nem mintha ... 5. <Tagadó névm vagy hsz kiegészítésére, kettős, ill párhuzamos tagadásban.> Példák: Senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. 6. a tagadott cselekvés, történés bekövetkezéséig. Példák: Amíg ... nem; Várj, amíg vissza nem jövök. 7. majdnem. Példa: Majdhogy ...nem 8. <Óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> kevés; Példa: nem sok 9. több; Példa: nem egy 10. némi célzással, gúnnyal stb Példa: nem minden célzás, gúny stb nélkül 11. <Felkiáltó vagy kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> Példák: Hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda? 12. szó sem lehet róla!; Példa: még mit nem 13. szinte hihetetlen! Példa: csak nem? 14. <Kérdő formájú szigorú vagy durva parancsban.> Példa: nem mégy innen?! 15. <Szerény vagy udvarias kérdésben.> Példa: nem jönnél el te is? 16. <Vmit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> Példa: A törvény nem tudása. 1 False None A 'nem' szó alapjelentése is tagadást fejez ki ('nem fáj', 'ma nem, majd holnap'), és a mondatban is pontosan ezt a funkciót tölti be. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel, tehát a szó nem metaforikus. lenne lesz VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Keletkezik, létrejön. Példa: lesz eredménye. 2. ritk Vmivé, vmilyenné válik. Példa: Férfivá lesz. 3. vál: vkinek házastársává vagy szeretőjévé válik. Példa: Vki vkié lesz 4. A jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill akkorává válik. Példa: 2 mázsa lett. 5. A jelzett nevet kapja. Példa: A fia Pál lett. 6. Idő(szak) bekövetkezik. Példa: Hamarosan ősz lesz 7. véget ér, elpusztul, meghal. Példa: vége lesz vminek vagy vkinek 8. Vhova, vmilyen helyzetbe, állapotba kerül. Példák: Hova lett?; rosszul lett. 9. biz Vminek a birtokába jut. Példa: Lakása lett. 10. <A van ige jövő idejeként.> Példa: Holnap kedd lesz. 11. <Igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> Példa: Félek, hogy beteg lesz. 12. kérlek, ill kérem ... Példa: lesz(el) vagy lennél, lenne (olyan) szíves, jó, kedves ... 13. <a van ige felt módú múlt ideje a nem haszn “volt volna” h.> Példa: Lett volna 14. <nem a jövőre vonatkoztatva, helyesebben:> volna. Példák: Lenne; Látnám, ha közelebb lenne. 15. <Ik-s ige hat-i ign-vel, vmi bekövetkeztének kif-ére.> Példa: Meg lett mondva (helyesebben megmondták vagy megmondtuk). 16. Valószínű, hogy van; lehet. Példa: (Ki csenget?) Jóska lesz. 14 False None A 'lenne' szó ebben a mondatban nem használódik átvitt értelemben, hanem a 'van' ige feltételes módú alakjaként funkcionál. Nincs analógia vagy hasonlóság két különböző fogalmi tartomány között, csupán grammatikai, modális használat történik. szabad szabad ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. mn: 1. (Másokra nem káros) tevékenységében, magatartásában, (politikai) jogaiban nem korlátozott. Példa: szabad ember, nép. fn: 1. Politikai szempontból szabad ember. tn ige (csak némely alakban): 1. Meg van engedve. Példák: szabadjon megjegyeznem; szabadna kérnem? mn: 2. Tört Feudális gazdasági kötelezettségektől mentes. 3. Tört: önkormányzati jogú, közvetlenül a király alá tartozó v áros. Példa: szabad királyi város 4. Aki nincs fogságban, letartóztatásban. 5. Fogva nem tartott <állat>. 6. Mozgásában nem korlátozott <testrész>. Példa: szabaddá teszi a kezét 7. hiv sajtó (teljesen) rábízza a döntést, a választást stb Példa: szabad kezet ad vagy enged vkinek 8. nép tréf Vkihez való kötöttségtől mentes, független. 9. nem szerelmes. Példa: szabad a szíve 10. Mesterséges korlátoktól mentes. 11. Aki vmely időpontban nincs lekötve, elfoglalva. Példa: szabad vagy ma este? 12. rég: tetszése szerint rendelkezhet vele. Példa: szabad vkivel, vmivel 13. Nem akadályozott, megengedett. Példa: szabad átjárás. 14. Fil Vall: akaratszabadság. Példa: szabad akarat 15. Belső indítékból, nem kényszerből eredő. Példa: szabad elhatározás. 16. Állami, hatósági irányítástól független, megkötöttségtől mentes. Példa: szabad ár, kereskedelem, verseny. 17. <Kif-ekben.> 18. Tört: a jobbágynak az a joga, hogy földesurát maga választhatta meg, s hogy földesura földjét elhagyhatta; Példa: szabad költöz(köd)ési jog 19. cenzúra nélküli s ajtó; Példa: szabad sajtó 20. hiv: képesítéshez nem kötött i par; Példa: szabad ipar 21. kiv: nem alkalmazotti (, de értelmiségi) foglalkozás; Példa: szabad pálya 22. vámmentes k ikötő. Példa: szabad kikötő 23. (msz-ként) <kopogtatásra adott válaszként:> tessék (bejönni)! 24. (msz-ként) <Kérdés, kérés kif-ére, ill bevezetésére:> megengedi(k), megengeded, (meg)kérhetem? 25. Megkötöttségektől mentes, a szokástól független, kötetlen. 26. nyersen, szeméremsértően beszél; Példa: szabad szája van vagy szabad szájú 27. a kelleténél nyíltabban mond meg vagy ki vmit; Példák: szabad szája van vagy szabad szájú; szabad kutatás 28. Sp: egyes teniszversenyeken a rangsor alapján be nem kerülő versenyzőknek adott részvételi lehetőség; Példa: szabad kártya 29. Nyelvt: amely a szónak bármelyik szótagjára eshet; Példa: szabad hangsúly 30. amelyben a m-részek egymásutánját nem köti szigorú szabály; Példa: szabad szórend 31. Irodt: rím es (hagyományos) kötött ritmus nélküli v ers. Példa: szabad vers 32. Az eredetihez, ill az ábrázolthoz nem (szolgailag) ragaszkodó. Példák: szabadon fordít; természet után szabadon fest. 33. Isk: amelynek a tárgya nincs közelebbről meghatározva. Példa: szabad dolgozat, fogalmazás 34. nem felolvasva, hanem rögtönzött fogalmazásban. Példa: szabadon 35. Kötelező elfoglaltsággal ki nem töltött <idő(szak)>. Példa: szabad délután 36. Üz elav: rövidített munkahét esetén pihenőnapnak számító sz ombat; Példa: szabad szombat 37. Üz elav: a szombati munkaidőnek a hét 5 napján elosztva való ledolgozásával ilyenné váló sz ombat; Példa: szabad szombat 38. <kötött napirendben> tetszés szerinti tevékenység; Példa: szabad foglalkozás 39. Isk <tanórán> a diáktársak zavarása nélkül végezhető, szabadon választott elfoglaltság. Példa: szabad foglalkozás 40. Vmely célra le nem foglalt <hely, terület>. Példa: Itt van még két szabad hely! 41. Körül nem határolt, ill vmely szempontból nem korlátozott <tér(ség)>. Példa: A szabad ég alatt. 42. Ilyen helyen levő. Példák: szabad levegő; szabad tűz. 43. nyílt vasúti p álya. Példa: szabad pálya 44. Mezőg: nem melegágyi, nem keltető ládában stb levő, hanem kinti f öld. Példa: szabad föld 45. Fedetlen, burkolatlan. Példa: A ruha szabadon hagyja a karját 46. amelynek a tüze közvetlenül éri az edény falát; Példa: szabad tűzhely 47. nép: ilyen konyhai tűzhely fölé boltozatosan épített, nyitott k émény; Példa: szabad kémény 48. Vill: a talaj fölött vezetett, oszlopokra szerelt villamos vezeték. Példa: szabad vezeték 49. Más tárggyal össze nem kötött, ill nem érintkező. Példa: A vezeték szabad vége 50. szemüveg, ill más optikai eszköz nélkül; puszta szemmel. Példa: szabad szemmel 51. Vegy Önmagában előforduló, nem kötött <elem, vegyület>. fn: 2. Tört <A rabszolgarendszerben> nem rabszolga. 3. Lakott településen kívül levő hely. Példa: Ki a szabadba! 4. Épületen, zárt helyen kívül levő tér, terület. Példa: Egy nyílás a szabadba vezet. tn ige (csak némely alakban): 1 False None A 'szabad' szó ebben a kontextusban nem analóg módon, hanem szó szerint az engedélyezettség, megengedettség értelmében szerepel. Nincs olyan jelentésátvitel, amely különböző fogalmi tartományok között történne, tehát nem metaforikus. bántani bánt VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. <Embert, állatot> (enyhébben) üt, (meg)ver. Példa: Ki bántott, fiam? 2. nép Háborgat. 3. nép <Állatot> ingerel. 4. Fogdos, piszkál vmit. Példa: Ne bántsd azt a gépet! 5. Kellemetlenül hat vkire, izgat vmely érzékszervet. Példa: bántja a füst (a szemét). 6. nép <Testi állapot> nyugtalanít, kínoz vkit. Példa: bántja az éhség. 7. Nyugtalanít vkit, bánatot okoz neki. Példa: Minden szavad bánt. 8. sajnálom, hogy. Példa: bánt, hogy ... 7 True None A 'bántani' szó elsődleges jelentése fizikai cselekvés: ütni, megverni valakit. A kontextuális jelentés viszont lelki, érzelmi fájdalom okozása. A kettő között analógia van: a lelki fájdalmat a fizikai fájdalomhoz hasonlóan értelmezzük, mintha a szavak vagy tettek 'megütnék' a másikat. Ez a fizikai sértés és a lelki sérelem közötti hasonlóságon alapuló jelentésátvitel, tehát metaforikus. senkit senki PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. ált névm: 1. Egy(ik) személy sem. Példák: Nincs ott senki; senki sem beteg. fn: 1. Semmibe vett, jelentéktelen ember. Példa: Egy kis senki vagy te ott. ált névm: 2. nép: senki. Példa: senki (ember) fia 3. a két ellenséges arcvonal közötti sáv; Példa: senki földje 4. gazdátlan föld. Példa: senki földje 5. egy árverező sem ígér többet. Példa: senki többet 6. nincs hozzátartozója, támogatója. Példa: Nincs senkije 7. (jelzőként) A szóban forgó személyek közül egy sem. Példa: senki érdeklődőt ne küldj el. 8. (jelzőként) Hitvány, ill jelentéktelen <személy>. Példa: senki ember. fn: 2. Hitvány ember. Példa: Mit vársz egy ilyen senkitől! 1 False None A 'senki' szó alapjelentése ('egy(ik) személy sem') és a mondatbeli használata között nincs jelentésbeli eltérés, a szó nem utal semmilyen más fogalmi tartományra, és nem történik analógia vagy képi átvitel. Ezért a szó nem metaforikus. semmilyen semmilyen PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Semmiféle. Példa: semmilyen érv sem hat rá. 2. biz Bizonytalan, határozatlan. Példa: Olyan semmilyen választ adott. 1 False None A 'semmilyen' szó elsődleges jelentése 'semmiféle', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben szerepel. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy képi átvitel. formában forma NOUN Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Tárgy, test alakja. mn es ritk fn: 1. Vmi(lyen)nek látszó (személy, dolog). Példák: Tízéves forma gyerek; egy ócska cipő forma volt. fn: 2. az emberi, kül. női test idomai. Példák: formák; Telt formak. 3. Vminek megszokott, jónak, szépnek tekintett alakja. 4. alaktalan, rossz alakú. Példa: Nincs formája 5. Mat: térbeli elem(ek alakulata). Példa: Mértani forma 6. Műsz is Olyan tárgy, (öntvény)minta, amely a készítménynek meghatározott alakot ad. Példák: formába önti a vasat; formában süti a tortát. 7. Nyomda Keretbe foglalt, nyomásra váró szedés. 8. Vmely létező megjelenési módjának egyik lehetséges változata; alak. Példa: Változtatta a formáját. 9. Vminek vmely (szokásos) módja, rendje. Példa: Segély formájában. 10. Formaság. 11. (gyak. tbsz-ú) Vminek a szokásos, elfogadott módja, rendje. Példa: A törvényes formák. 12. (Üres) formaság. Példa: A formák mellőzésével. 13. Vmilyen minőségben, vmiként, vmiül. Példa: Segély formájában. 14. Sp A képességek érvényesítésére alkalmas testi-lelki állapot. Példa: formába lendül. 15. Tud Gazdasági, politikai, társadalmi alakulat berendezése, rendszere. Példa: A társadalmi formák. 16. Fil A tartalom (külső) megjelenítési módja. 17. Művészi, írói alkotás szerkesztési, ábrázolási es előadási módja. Példa: Epikai forma. 18. Versforma. 19. Nyelvt rég Nyelv(tan)i alak. mn es ritk fn: 9 False 2 A 'forma' szó alapjelentése tárgy vagy test alakja, fizikai megjelenése. A mondatban viszont a 'forma' a cselekvés megvalósulásának módját jelenti ('semmilyen formában' = semmilyen módon). Ez a jelentésbeli különbség nem analógián, hanem absztrakciós kiterjesztésen alapul: a fizikai alak fogalmából általánosult a megnyilvánulási mód fogalma. Ez nem metaforikus, hanem jelentésbővülés, amely a nyelvben rögzült. mert mert SCONJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. <Okhat-i mellékm kapcsolására:> ennek az az oka, hogy ... Példa: Sietek, mert várnak. 2. <Magyarázó m-tal rokon okhat-i mellékm kapcsolására:> ugyanis, hiszen. Példa: Visszajön, mert még itt a holmija. 3. <Felszólító vagy tiltó m után:> mert ha nem, akkor ...: máskülönben. Példa: Hagyd abba, mert baj lesz! 4. nép <Magától értetődő tagadás hangsúlyozására:> (mert) hiszen. Példa: Nem kék az, mert zöld. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. nem nem ADV Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Élőlénynek hím, ill férfiúi vagy nőstény, ill női jellege. hsz: 1. <Tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> Példák: nem fáj; ma nem, majd holnap fn: 2. Élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. Példa: A női nem. 3. Nyelvt Bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását es egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória genus. 4. nép vagy irod Nemzetség, család. Példa: Ősi nemből való. 5. rég: az emberiség. Példa: Az emberi nem 6. Áll A családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység genus. 7. Fil Az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom genus. 8. vál Fajta, (vál)faj. Példa: A büntetés egy neme. 9. a hozzá hasonlók között; Példa: A maga nemében 10. biz <henye kif-ként:> tulajdonképpen. Példa: A maga nemében 11. Ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. Példa: nemet mond vmire. 12. kéz- vagy fejmozdulattal tagadást, visszautasítást fejez ki. Példa: nemet int hsz: 2. <népmesék kezdő fordulata>; Példa: hol volt, hol nem volt 3. egyrészt úgy van, másrészt nincs úgy; Példa: igen is, nem is 4. nem azért mondom, mintha ... Példa: nem mintha ... 5. <Tagadó névm vagy hsz kiegészítésére, kettős, ill párhuzamos tagadásban.> Példák: Senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. 6. a tagadott cselekvés, történés bekövetkezéséig. Példák: Amíg ... nem; Várj, amíg vissza nem jövök. 7. majdnem. Példa: Majdhogy ...nem 8. <Óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> kevés; Példa: nem sok 9. több; Példa: nem egy 10. némi célzással, gúnnyal stb Példa: nem minden célzás, gúny stb nélkül 11. <Felkiáltó vagy kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> Példák: Hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda? 12. szó sem lehet róla!; Példa: még mit nem 13. szinte hihetetlen! Példa: csak nem? 14. <Kérdő formájú szigorú vagy durva parancsban.> Példa: nem mégy innen?! 15. <Szerény vagy udvarias kérdésben.> Példa: nem jönnél el te is? 16. <Vmit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> Példa: A törvény nem tudása. 1 False None A 'nem' szó alapjelentése is tagadást fejez ki ('nem fáj', 'ma nem, majd holnap'), és a mondatban is pontosan ezt a funkciót tölti be. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel, tehát a szó nem metaforikus. tudjuk tud VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. (tn is) Ismerete, értesülése, ill tapasztalata van vmiről, esetleg vkiről. Példák: tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy jó szabót? 2. Tisztában van vmi mivoltával, jelentőségével. Példa: tudja, mit beszél 3. előre megfontolt szándékkal, tette tudatában; Példa: tudva és akarva 4. amióta öntudatom van, amennyire visszaemlékezem. Példa: mióta az eszemet tudom 5. tn 6. öntudatánál van. Példa: tud magáról 7. biz Emlékszik vmire. Példa: tudom, mikor apám azt mondta ... 8. biz: <közbevetésként, töltelékszóként, a figyelem felhívására vagy bevezetésre>. Példák: tudod, tudja, tudjátok, tudják; tudod, tegnap levelet kaptam 9. figyelj csak, van egy ötletem. Példa: tudod mit!? 10. Bizonyosra vesz vmit, meg van győződve róla. Példa: tudom, hogy ebből baj lesz. 11. nép rég Hisz, vél, gondol. Példa: Azt tudtam, hogy nem vagy itthon. 12. <Ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. Példák: tudja a szerepét; tud hegedülni. 13. tn Ért es beszél vmely nyelven. Példa: tud angolul. 14. <Vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, es aszerint cselekszik. Példa: tudja a tisztességet. 15. tn biz Nagy hozzáértése, tudása van. Példa: Nagyon tud ez a fiú. 16. tn 17. nép biz: ért hozzá. Példa: tud vmihez 18. Erővel, ügyességgel képes <vmit tenni>. Példa: Már tud járni a baba. 19. Lelki, értelmi képessége van <vminek az ellátására>. Példa: Nem tud szervezni. 20. Hajlandósága, készsége van <arra, hogy vmit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. Példa: Nem tudom sajnálni az ilyen embert. 21. nép: képes ellene felhozni vmit. Példák: tud vmit vkire; Erre a lányra aztán nem tud senki semmit! 22. Lehetősége, módja van <vmit tenni>. Példa: Nem tudtam korábban jönni. 23. ritk <Pénzt, tartozást> beleszámít vmibe; betud. Példa: A foglalót a vételárba tudjuk. 24. rég <Cselekedetet> vkinek a terhére számít, felró. Példa: Bűnéül tudják. 1 False None A 'tud' szó elsődleges jelentése ('ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van vmiről') pontosan megfelel a mondatbeli használatnak, ahol a 'nem tudjuk' azt jelenti, hogy nincs ismeretünk valamiről. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel. milyen milyen PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. milyen kérdő Mely tulajdonságú, fajtájú? Példa: milyen az idő? 2. Mely(ik)? Példa: milyen nyelven beszél? 3. biz pejor Miféle külsejű, állapotú? Példa: Már megint milyen a ruhád? 4. (hsz-ként) Mennyire? <Felkiáltásban:> mekkora. Példák: milyen messze van?; milyen élmény volt!; milyen csapás! 5. (hsz-ként) Mennyire! von ritk rég Amilyen. Példa: milyen furcsa! 6. <Kérdő alakú ált névm-sal vagy hsz-val, határozatlan tulajdonság kif-ére.> htl <Kérdő alakú htl névm-sal vagy hsz-val, annak kif-ére, hogy a tulajdonság, minőség esetenként más-más.> Példák: Kinek milyen kell, olyat vesz.; (Jó gyerek?) Mikor milyen. 1 False None A 'milyen' szó elsődleges jelentése 'mely tulajdonságú, fajtájú?', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben szerepel, amikor az érzelmi és mentális állapot minőségére kérdez rá. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel. az az DET Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. az a fn-i mut névm <Távolra mutató szó:> a megjelölt (távolabbi) személy, dolog. <Előzményre való utalásként:> az említett, kül. az előzőleg megnevezett, az iméntivel ellentétes személy, dolog. Példák: Nem ez, hanem az.; Valamit hallott, azt szeretné elmondani. 2. <Nyomatéktalan utalásként, sznévm vagy szjeles hsz helyett, gyak. fölöslegesen.> Példa: Kereste a megoldást, és meg is találta azt (helyesen es meg is találta). 3. <pontos megnevezés helyett:> vki, vmi, ill egyik ..., másik ... Példák: Ez ( ...), az ( ...); Erre is, arra is gondolt. 4. <Várt vagy keresett személyre, dologra való utalásként.> Példa: Ők azok. 5. <Feleletben, az előzményre való utalásként.> Példa: (Menjünk sétálni!) az jó lesz! 6. biz <Önálló feleletként:> igen. Példa: (De hideg van!) az! 7. biz <Vmely m-rész nyomatékos kiemelésére.> Példa: Főzni, azt nem szeret! 8. biz <Azonosság kif-ére, alany es névszói állítm között.> Példa: Kétszer öt az tíz. 9. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott személy, dolog. Példa: az a baj, hogy esik az eső 10. a mellékm-ban megnevezett kiegészítéssel. Példa: azzal, hogy ... 11. Olyan (személy, dolog). Példa: Nem az már, aki volt. 12. biz, gyak. pejor Ő. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példa: Nem ért az semmihez. 13. az ott levő <személy, dolog>. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példák: az a(z); Abban az utcában lakik; a mellett a pad mellett. 14. a már említett <személy, dolog>. Példák: az a(z); (A portással volt?) Én is azzal az emberrel láttam. 15. kissé biz <Érzelmileg színezett m-okban, rendsz. vmely m-rész nyomósítására.> Példák: Ne játssz azzal a rádióval!; azt a mindenit! 16. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott <személy, dolog>. mn-i mut névm (ragozatlan jelzőként) vál Az a(z), azon. határozott névelő <Meghatározott, már említett vagy ismert személyt, dolgot jelentő köznév, ill ilyennek alakult szószerkezet előtt.> Példák: Annak, aki ...; azzal a kéréssel, hogy ...; az irányban.; A levél; a szoba közepe. 17. <Meghatározott időszakot jelölő időhat előtt.> ezen a h éten; Példa: A héten 18. a most elmúlt vagy a legközelebbi t élen, ny áron stb Példa: a tavasszal, a nyáron stb 19. <Állítm-ként (v. alanyként) haszn mn, szn, névm előtt.> <Fajtát vagy csoportot jelölő tbsz-ú fn előtt.> <Az ez, az, mind névm és jelzett szava között.> <Birt szjeles szó előtt.> Példák: Ez a toll a tiéd.; Az indiánok; a fiatalok.; (Ugyan)az a ház; mind a hárman.; Hol a kalapom? 20. <Birt jelzőként álló sznévm előtt.> Példa: Az én apám. 21. < -nak, -nek ragos birt jelző után.> <Alkalmilag jelzős tulajdonnév előtt.> Példák: A szobának a sarkában.; A kis Ági; a két Korea. 22. <Tbsz-ú tulajdonnév előtt.> Példák: A Hunyadiak; az Andok. 23. <Szószerkezetben álló tulajdonnév előtt; a szószerkezet köznévi tagjára vonatkozik.> biz vagy nép <Személynév előtt.> <Állatok, égitestek, földrajzi alakulatok, tájegységek, települések tulajdonneve előtt.> Példák: A Szabó család; az Adyt követő nemzedék.; A Sanyi.; A Bodri; a Mars; a Mátra; a Vas utca. 24. <Országoknak az állami szervezetre utaló neve előtt.> Példa: A Magyar Köztársaság. 25. <Intézmények neve es címek előtt, m-ban.> <Némely, kül. jelen vagy közeli múlt időt jelölő hsz előtt.> Példák: A MÁV-nál; a Kortársban.; A minap. 26. <Némely szitokszó előtt.> fgr Példa: A teremtésit! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. érzelmi érzelmi ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Az érzelmekkel összefüggő. Példa: érzelmi élet 2. Jog: tárgynak vki hozzáfűződő érzelméből kegyeletéből eredő értéke. Példa: érzelmi becs 3. Nyelvt Érzelmet kifejező. 4. érzelmi telítettségű beszédben a szokásostól eltérő h angsúly. Példa: érzelmi hangsúly 1 False None A 'érzelmi' szó elsődleges jelentése 'az érzelmekkel összefüggő', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben szerepel: az ember érzelmi állapotát írja le, amely közvetlenül az érzelmekhez kapcsolódik. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel. és és CCONJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. <Felsorolásban:> továbbá, azonkívül. Példa: Apám, anyám és testvérem. 2. <Ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ...is, ...is. Példák: Ég és föld; élet és halál. 3. <Egyenrangú mellékm-ok között.> Példa: Eszembe jutott, hogy Péter beteg, és hogy Pál elment. 4. <Megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg. 5. sok sz áz; Példa: Száz és száz 6. egyre ú jabb. Példa: újabb és újabb 7. <Kif-ekben a pontos megnevezés h.> Példa: Elmondta, hogy itt és itt járt. 8. <Egyidejű vagy egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán. Példa: Találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk. 9. <Következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében. Példa: Ráijesztettek, és máris fizetett. 10. gyak. irod <Ellentétet vagy váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de. Példa: Kiabált, és nem hallotta senki. 11. Mégpedig. Példa: Csak várt, és nem hiába várt. 12. <A szót másra terelő új m élén:> hát. Példa: és tifelétek mi újság? 13. <Msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.> Példák: és?; no és? 14. biz <Msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele! 15. hát a ztán! Példa: és aztán! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. mentális mentális ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. állapota állapot NOUN Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Vkinek, vminek vmely időszakban jellemző létezési módja, helyzete, minősége. Példa: Ittas állapot. 2. Egészségi vagy lelkiállapot. Példa: állapota súlyos. 3. nép Terhesség. 4. Gazdasági, politikai vagy társadalmi körülmény, helyzet. Példa: Családi, vagyoni állapot. 2 False None Az 'állapot' szó alapjelentése egy személy vagy dolog létezési módja, helyzete, minősége. A mondatban ez a jelentés konkrétan a lelki és mentális egészségre vonatkozik, ami a szótári 2. jelentésnek felel meg ('egészségi vagy lelkiállapot'). Ez a jelentés nem analógia útján jön létre, hanem a szó egyik megszilárdult, nem metaforikus kiterjesztése. Nincs analógia két különböző fogalmi tartomány között. nem nem ADV Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Élőlénynek hím, ill férfiúi vagy nőstény, ill női jellege. hsz: 1. <Tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> Példák: nem fáj; ma nem, majd holnap fn: 2. Élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. Példa: A női nem. 3. Nyelvt Bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását es egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória genus. 4. nép vagy irod Nemzetség, család. Példa: Ősi nemből való. 5. rég: az emberiség. Példa: Az emberi nem 6. Áll A családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység genus. 7. Fil Az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom genus. 8. vál Fajta, (vál)faj. Példa: A büntetés egy neme. 9. a hozzá hasonlók között; Példa: A maga nemében 10. biz <henye kif-ként:> tulajdonképpen. Példa: A maga nemében 11. Ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. Példa: nemet mond vmire. 12. kéz- vagy fejmozdulattal tagadást, visszautasítást fejez ki. Példa: nemet int hsz: 2. <népmesék kezdő fordulata>; Példa: hol volt, hol nem volt 3. egyrészt úgy van, másrészt nincs úgy; Példa: igen is, nem is 4. nem azért mondom, mintha ... Példa: nem mintha ... 5. <Tagadó névm vagy hsz kiegészítésére, kettős, ill párhuzamos tagadásban.> Példák: Senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. 6. a tagadott cselekvés, történés bekövetkezéséig. Példák: Amíg ... nem; Várj, amíg vissza nem jövök. 7. majdnem. Példa: Majdhogy ...nem 8. <Óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> kevés; Példa: nem sok 9. több; Példa: nem egy 10. némi célzással, gúnnyal stb Példa: nem minden célzás, gúny stb nélkül 11. <Felkiáltó vagy kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> Példák: Hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda? 12. szó sem lehet róla!; Példa: még mit nem 13. szinte hihetetlen! Példa: csak nem? 14. <Kérdő formájú szigorú vagy durva parancsban.> Példa: nem mégy innen?! 15. <Szerény vagy udvarias kérdésben.> Példa: nem jönnél el te is? 16. <Vmit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> Példa: A törvény nem tudása. 1 False None A 'nem' szó alapjelentése is tagadást fejez ki ('nem fáj', 'ma nem, majd holnap'), és a mondatban is pontosan ezt a funkciót tölti be. Nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között, így nincs analógia vagy jelentésátvitel, tehát a szó nem metaforikus. tudhatjuk tud VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. (tn is) Ismerete, értesülése, ill tapasztalata van vmiről, esetleg vkiről. Példák: tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy jó szabót? 2. Tisztában van vmi mivoltával, jelentőségével. Példa: tudja, mit beszél 3. előre megfontolt szándékkal, tette tudatában; Példa: tudva és akarva 4. amióta öntudatom van, amennyire visszaemlékezem. Példa: mióta az eszemet tudom 5. tn 6. öntudatánál van. Példa: tud magáról 7. biz Emlékszik vmire. Példa: tudom, mikor apám azt mondta ... 8. biz: <közbevetésként, töltelékszóként, a figyelem felhívására vagy bevezetésre>. Példák: tudod, tudja, tudjátok, tudják; tudod, tegnap levelet kaptam 9. figyelj csak, van egy ötletem. Példa: tudod mit!? 10. Bizonyosra vesz vmit, meg van győződve róla. Példa: tudom, hogy ebből baj lesz. 11. nép rég Hisz, vél, gondol. Példa: Azt tudtam, hogy nem vagy itthon. 12. <Ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. Példák: tudja a szerepét; tud hegedülni. 13. tn Ért es beszél vmely nyelven. Példa: tud angolul. 14. <Vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, es aszerint cselekszik. Példa: tudja a tisztességet. 15. tn biz Nagy hozzáértése, tudása van. Példa: Nagyon tud ez a fiú. 16. tn 17. nép biz: ért hozzá. Példa: tud vmihez 18. Erővel, ügyességgel képes <vmit tenni>. Példa: Már tud járni a baba. 19. Lelki, értelmi képessége van <vminek az ellátására>. Példa: Nem tud szervezni. 20. Hajlandósága, készsége van <arra, hogy vmit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. Példa: Nem tudom sajnálni az ilyen embert. 21. nép: képes ellene felhozni vmit. Példák: tud vmit vkire; Erre a lányra aztán nem tud senki semmit! 22. Lehetősége, módja van <vmit tenni>. Példa: Nem tudtam korábban jönni. 23. ritk <Pénzt, tartozást> beleszámít vmibe; betud. Példa: A foglalót a vételárba tudjuk. 24. rég <Cselekedetet> vkinek a terhére számít, felró. Példa: Bűnéül tudják. 1 False None A 'tud' szó elsődleges jelentése az, hogy valakinek ismerete, értesülése, tapasztalata van valamiről. A mondatban is ezt a jelentést hordozza, csak modális formában ('nem tudhatjuk' = nincs lehetőségünk tudni). Nincs eltérés a szó alapjelentése és a kontextuális jelentés között, így nincs analógia vagy képi átvitel. A szó nem metaforikus. mi mi PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban vagy más személlyel való szembeállítás esetén): 1. Én es az(ok), aki(k)ről, ill aki(k)nek a nevében beszélek. Példák: mi is itt vagyunk; mi, nők. névm: 1. mi kérdő Miféle dolog? Példa: mit eszel? miről van szó? fn: 1. Szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja. tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban vagy más személlyel való szembeállítás esetén): 2. <Értekező prózában, szerénységből:> én. Példa: Ezt mi is úgy véljük. 3. <“Fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó). 4. ritk kedvesk vagy gúny <Kül. gyermekekhez szólva:> te vagy ti. Példa: Hát mi még nem alszunk? 5. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) A hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. Példa: A mi szobánk. 6. biz: érdekeinket képviselő, minket támogató ember. Példa: (Ez) a mi emberünk 7. nép tréf Elbeszélésben: a már említett. Példa: A mi legényünk sem volt rest. névm: 2. (m-értékű szóként) biz 3. hogy mondtad?; Példa: mi? 4. ugye? Példák: mi?; Jó, mi! 5. ritk nép: milyen alapon? Példák: mire?; mire hordja úgy fenn az orrát? 6. biz: (helyesebben miért?, ill milyen alapon? <Vminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? Példák: mire föl?; mi a giccs? 7. Milyen foglalkozású személy? Példa: mi leszel? 8. <Vminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? Példák: mibe kerül?; mit ér? 9. (mn-ként) Miféle? <Kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> miféle dolgot látok!; Példák: mi célból?; mit látnak szemeim! 10. az a furcsa, váratlan dolog történt, hogy ...; Példa: mit tesz Isten 11. azt bizony nem lehet!; Példa: még mit nem! 12. miféle furcsa dolog! Példák: mi nem; mit ki nem találsz! 13. <durva szó h.>. Példa: majd megmondom mi! 14. miért? Példák: mit ...?; mit izgulsz? 15. <tagadó értelmű kérdésben:> vajon? Példák: mit ...?; mit bánja ő? 16. mit számít?; Példa: mit nekem, neked stb 17. bánom is én!; Példa: eh, mit! 18. ...vagy mire (is) gondoljak? Példák: ...vagy mi; Meghűltél, vagy mi! 19. ...vagy vmi hasonló holmi. Példák: ...vagy mi; Diót vagy mit rágott. 20. <Vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. Példa: mit nem adnék érte! 21. (mn-ként) <Tagadó értelmű kérdésben:> semmi. Példa: mi közöm hozzá!? 22. el kell ismerni, hogy ... (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) Példa: mi (tűrés-)tagadás 23. miféle dolgok. Példák: mi minden; mi mindent láttál? 24. <Érzelmileg színezett kérdésben vagy felkiáltásban:> (mn-ként) rég Példa: mi az ördögöt csináljak? 25. Mekkora! Példa: mi szégyen! 26. (hsz-ként) irod Mennyire! von kissé rég, vál Ami. Példa: mi szép. 27. van vagy nincs vmi, ami ... Példák: Van vagy nincs mi; Van mit nézni. 28. <udvarias válasz a “köszönöm”-re:> nincs, amit meg kellene köszönni. Példa: Nincs mit 29. <Kérdő alakú ált névm-sal vagy hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. htl Példa: Ki mit tud, azt teszi. 30. majdnem vmi durva szót használtam. nép (És) más efféle. <Kérdő alakú htl névm-sal vagy hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> Példák: Majd mit mondok vagy mondtam; Vitt egy kis kolbászt, mit az útra.; (Mit csinálsz esténként?) Mikor mit. 31. <nem lehet tudni, mi, de> vmi. Példák: mi, mi nem; mitől, mitől nem, megjött a jókedve. 32. rég: ha vmi. ált ritk <Kérdő alakú von névm-sal vagy hsz-val:> bármi. Példák: Ha mi; Szedd össze, mi hol van. 33. vál: semmi s em. fgr Példák: mi sem; mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb. fn: 1 False None A 'mi' szó alapjelentése kérdő névmásként 'miféle dolog', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben használatos, azaz nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között. Nincs analógia vagy jelentésátvitel más fogalmi tartományból. történt történik VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. <Esemény, változás> folyamatban van. Példa: Mi történikik itt? 2. <Esemény, változás> akaratunktól függetlenül végbemegy, bekövetkezik. Példák: Baleset történikt; hogy történikt a dolog? 3. vmilyen esemény, folyamat során, következtében vmely helyzetbe, állapotba kerül. Példák: Vkivel vagy vmivel történikik vmi; Mi történikt veled? 4. < -ás, -és képzős fn mellett, gyak. terpeszkedő kif-ekben:> a jelzett cselekvést végrehajtják. Példák: Gondoskodás történikik vmiről (helyesebben gondoskodnak vmiről); intézkedés történikt (helyesebben intézkedtek). 3 False None A 'történik' szó alapjelentése az, hogy egy esemény, változás folyamatban van, illetve bekövetkezik. A mondatban is ilyen események bekövetkezéséről van szó, csak az alany egy ember, akivel események történtek. Ez nem igényel semmilyen analógia vagy hasonlóság alapú jelentésátvitelt, hanem a szó közvetlen, nem metaforikus használata. vele ő PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Az ö hang hosszú párja. Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. [[Te velem jössz, ő itt marad.]] | Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. [[Hátha ő is ott lesz!]]: 1. Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. Példa: Te velem jössz, ő itt marad. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel): 1. Az, akibe a beszélő vagy az illető személy szerelmes. Példa: A nagy ő. fn: 2. Ennek írásjegye (ő, Ő). Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. [[Te velem jössz, ő itt marad.]] | Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. [[Hátha ő is ott lesz!]]: 2. Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. Példa: Hátha ő is ott lesz! 3. az ismert, említett személyeket, állatokat, növényeket, tárgyakat, dolgokat. Példák: őket; Két cicája van, nagyon szereti őket. 4. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) A hozzá tartozó, a birtokában levő. Példa: Az ő fia is itt van. 5. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. Példa: Az ő házuk. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel): 1 False None A 'vele' szó alapjelentése az ismert, említett személyre, állatra vagy dologra való utalás. A mondatban is pontosan ezt a funkciót tölti be: egy személyre utal, akivel valami történt. Nincs jelentéseltolódás, nincs analógia más fogalmi tartomány között, így a szó nem metaforikus. egész egész ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. mn: 1. Ami eredeti alakjában es nagyságában (meg)van. hsz (mn es állítm-i szerepű fn előtt): 1. Egészen. Példák: egész kicsi; egész gyerek még. fn: 1. Összetartozó dolgok teljes egységükben tekintve. Példa: A részeket az egészből érti meg. mn: 2. Mat: nem törtszám. Példa: egész szám 3. Zene Négy negyed értékű <hang, szünet>, ill ennek jelölésére való. Példa: egész hangjegy (jele: -egeszhang-). 4. Zene Egymás melletti hangok között két félhangnak megfelelő <távolság>. 5. Aminek alkotórészei, tagjai mind együtt vannak vagy együtt értendők. Példa: Az egész család. 6. Teljes terjedelmében, ill tartamában vett. Példák: Az egész test; egész nap. 7. túlzó Többségében, nagyobb része szerint gondolt. Példa: Az egész világ. 8. <Htl mértéket, mennyiséget jelentő szavak nyomósítására.> Példa: egész halom pénz. 9. Teljes mértékű, fokú. Példa: egész erejével. hsz (mn es állítm-i szerepű fn előtt): 2. (hsz, hat-ragos névszó es ige előtt) Teljesen, egészen. Példa: egész a tetőig fölment. fn: 2. Meg nem bontott, hiánytalan egység. Példa: A maga egészében. 3. Mat Egységnek vett mennyiség <a tört részeivel ellentétben>. 4. A szóban forgó dolog a maga teljességében. Példa: Ennyi az egész? 6 False None Az 'egész' szó alapjelentése ('ami eredeti alakjában és nagyságában megvan') konkrét, fizikai egységre utal. A szövegben viszont az 'élet' időbeli kiterjedésére vonatkozik, de ez a használat a szó szokásos, nem metaforikus kiterjesztése, amely a 'teljesség' fogalmát időre alkalmazza. Ez a jelentés már önálló, rögzült nyelvi jelentés, nem analógia alapján létrejött metafora. eddigi eddigi ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. mn: 1. Eddig az ideig tartó, ezt megelőzőleg történt. Példa: Az eddigi események. fn: 1. az előzmény(ek). Példa: Az eddigiek mn: fn: 1 False None Az 'eddigi' szó elsődleges jelentése is 'eddig az ideig tartó, ezt megelőzőleg történt'. A mondatban pontosan ebben az időbeli, szó szerinti értelemben használatos, nincs jelentésbeli eltolódás vagy analógia más fogalmi tartományra. Ezért a szó nem metaforikus. életében élet NOUN Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. A létezésnek az a formája, amelyet az anyagcsere, a növekedés es a szaporodás jellemez. Példa: Növényi élet. 2. Embernek, állatnak a születéssel kezdődő es a halállal véget érő ilyen létezési módja, ill ennek folyamata, tartama. Példa: Megmentik az életét. 3. Életmód. 4. Az egyén pályafutása, sorsa. Példa: életem története. 5. A természet es a társadalom mint az ember környezete. Példa: Megállja a helyét az életben. 6. Vmely közösségben vagy munkaterületen folyó tevékenység, együttműködés. Példák: Politikai élet; a város élete. 7. Lét, ill a létezés tartama. Példa: életre hív. 8. A valóság. Példa: életben szebb, mint a képen. 9. hiv <Kif-ekben:> hatály, érvényesség. Példa: életbe lép. 10. Életerő, elevenség, derű. Példa: Csupa élet! 11. makkegészséges, életerőtől duzzadó. Példa: olyan, mint az élet 12. <kedveskedő megszólításként>. Példa: életem 13. Megélhetés. Példa: Egyre drágább az élet. 14. nép Gabona. 2 False None A 'életében' szó elsődleges jelentése a létezés biológiai formája, amelyet az anyagcsere, növekedés és szaporodás jellemez. A mondatban viszont az ember születésétől haláláig tartó időszakra, az élet folyamatára utal. Ez a jelentés a 2. szótári jelentéssel egyezik meg, amely nem metaforikus, hanem a szó természetes, kiterjesztett, de még mindig konkrét használata. Nincs analógia két különböző fogalmi tartomány között. és és CCONJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. <Felsorolásban:> továbbá, azonkívül. Példa: Apám, anyám és testvérem. 2. <Ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ...is, ...is. Példák: Ég és föld; élet és halál. 3. <Egyenrangú mellékm-ok között.> Példa: Eszembe jutott, hogy Péter beteg, és hogy Pál elment. 4. <Megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg. 5. sok sz áz; Példa: Száz és száz 6. egyre ú jabb. Példa: újabb és újabb 7. <Kif-ekben a pontos megnevezés h.> Példa: Elmondta, hogy itt és itt járt. 8. <Egyidejű vagy egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán. Példa: Találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk. 9. <Következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében. Példa: Ráijesztettek, és máris fizetett. 10. gyak. irod <Ellentétet vagy váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de. Példa: Kiabált, és nem hallotta senki. 11. Mégpedig. Példa: Csak várt, és nem hiába várt. 12. <A szót másra terelő új m élén:> hát. Példa: és tifelétek mi újság? 13. <Msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.> Példák: és?; no és? 14. biz <Msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele! 15. hát a ztán! Példa: és aztán! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. hogy hogy SCONJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. hsz: 1. hogy kérdő Hogyan? Példa: hogy vagy? ksz: 1. <A főm vmely névszói részét helyettesítő vagy értelmező mellékm kapcsolására.> Példák: Az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... hsz: 2. <műsorszámról:> éljen, újrázást kérünk! Példa: hogy volt! 3. biz: persze, de mennyire! Példa: hogy a csudába vagy a fenébe stb ne ...?! 4. <Felkiáltásban:> mily nagyon ...! Példa: hogy sajnálom! 5. nagyon nagy mértékben. von <(Idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. <Kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). htl <Állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal vagy hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill a körülmények esetenként változnak.> Példák: de még hogy!; Egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.; Megcsinálták, ki hogy tudta.; (Jól megy a munka? ) Mikor hogy! 6. nem tudni, hogyan, de vhogyan. fgr Példák: hogy, hogy nem; hogy, hogy nem, elveszett. ksz: 2. <Közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> Példa: Azt mondta, hogy ... 3. <Fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> Példa: Annyira félt, hogy szólni sem mert. 4. nép biz <Olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz vagy isz helyettesíti.> Példák: Annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no! 5. <Látszólag alá- es fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> Példa: Mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? 6. <Célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> es, de. Példa: A nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön (helyesen es vagy de ezután hamarosan újra kisütött). 7. <Főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> Példák: Még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! 8. <Visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> Példa: hogy honnan tudom? 9. <Közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére vagy közbevetésként.> Példa: hogy úgy mondjam. 10. <Msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> Példák: Persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ... 11. alig-alig; Példa: éppen hogy (csak) 12. <nyomatékos állítás, fokozás kif-ére>. Példák: nemcsak hogy ..., hanem vagy de (még) ...; Nemcsak hogy szép, hanem jó is. 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. mi mi PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban vagy más személlyel való szembeállítás esetén): 1. Én es az(ok), aki(k)ről, ill aki(k)nek a nevében beszélek. Példák: mi is itt vagyunk; mi, nők. névm: 1. mi kérdő Miféle dolog? Példa: mit eszel? miről van szó? fn: 1. Szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja. tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban vagy más személlyel való szembeállítás esetén): 2. <Értekező prózában, szerénységből:> én. Példa: Ezt mi is úgy véljük. 3. <“Fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó). 4. ritk kedvesk vagy gúny <Kül. gyermekekhez szólva:> te vagy ti. Példa: Hát mi még nem alszunk? 5. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) A hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. Példa: A mi szobánk. 6. biz: érdekeinket képviselő, minket támogató ember. Példa: (Ez) a mi emberünk 7. nép tréf Elbeszélésben: a már említett. Példa: A mi legényünk sem volt rest. névm: 2. (m-értékű szóként) biz 3. hogy mondtad?; Példa: mi? 4. ugye? Példák: mi?; Jó, mi! 5. ritk nép: milyen alapon? Példák: mire?; mire hordja úgy fenn az orrát? 6. biz: (helyesebben miért?, ill milyen alapon? <Vminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? Példák: mire föl?; mi a giccs? 7. Milyen foglalkozású személy? Példa: mi leszel? 8. <Vminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? Példák: mibe kerül?; mit ér? 9. (mn-ként) Miféle? <Kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> miféle dolgot látok!; Példák: mi célból?; mit látnak szemeim! 10. az a furcsa, váratlan dolog történt, hogy ...; Példa: mit tesz Isten 11. azt bizony nem lehet!; Példa: még mit nem! 12. miféle furcsa dolog! Példák: mi nem; mit ki nem találsz! 13. <durva szó h.>. Példa: majd megmondom mi! 14. miért? Példák: mit ...?; mit izgulsz? 15. <tagadó értelmű kérdésben:> vajon? Példák: mit ...?; mit bánja ő? 16. mit számít?; Példa: mit nekem, neked stb 17. bánom is én!; Példa: eh, mit! 18. ...vagy mire (is) gondoljak? Példák: ...vagy mi; Meghűltél, vagy mi! 19. ...vagy vmi hasonló holmi. Példák: ...vagy mi; Diót vagy mit rágott. 20. <Vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. Példa: mit nem adnék érte! 21. (mn-ként) <Tagadó értelmű kérdésben:> semmi. Példa: mi közöm hozzá!? 22. el kell ismerni, hogy ... (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) Példa: mi (tűrés-)tagadás 23. miféle dolgok. Példák: mi minden; mi mindent láttál? 24. <Érzelmileg színezett kérdésben vagy felkiáltásban:> (mn-ként) rég Példa: mi az ördögöt csináljak? 25. Mekkora! Példa: mi szégyen! 26. (hsz-ként) irod Mennyire! von kissé rég, vál Ami. Példa: mi szép. 27. van vagy nincs vmi, ami ... Példák: Van vagy nincs mi; Van mit nézni. 28. <udvarias válasz a “köszönöm”-re:> nincs, amit meg kellene köszönni. Példa: Nincs mit 29. <Kérdő alakú ált névm-sal vagy hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. htl Példa: Ki mit tud, azt teszi. 30. majdnem vmi durva szót használtam. nép (És) más efféle. <Kérdő alakú htl névm-sal vagy hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> Példák: Majd mit mondok vagy mondtam; Vitt egy kis kolbászt, mit az útra.; (Mit csinálsz esténként?) Mikor mit. 31. <nem lehet tudni, mi, de> vmi. Példák: mi, mi nem; mitől, mitől nem, megjött a jókedve. 32. rég: ha vmi. ált ritk <Kérdő alakú von névm-sal vagy hsz-val:> bármi. Példák: Ha mi; Szedd össze, mi hol van. 33. vál: semmi s em. fgr Példák: mi sem; mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb. fn: 1 False None A 'mi' szó alapjelentése kérdő névmásként 'miféle dolog', és a mondatban is pontosan ebben az értelemben használatos, azaz nincs eltérés a kontextuális és az alapjelentés között. Nincs analógia vagy jelentésátvitel más fogalmi tartományból. lesz lesz VERB Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Keletkezik, létrejön. Példa: lesz eredménye. 2. ritk Vmivé, vmilyenné válik. Példa: Férfivá lesz. 3. vál: vkinek házastársává vagy szeretőjévé válik. Példa: Vki vkié lesz 4. A jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill akkorává válik. Példa: 2 mázsa lett. 5. A jelzett nevet kapja. Példa: A fia Pál lett. 6. Idő(szak) bekövetkezik. Példa: Hamarosan ősz lesz 7. véget ér, elpusztul, meghal. Példa: vége lesz vminek vagy vkinek 8. Vhova, vmilyen helyzetbe, állapotba kerül. Példák: Hova lett?; rosszul lett. 9. biz Vminek a birtokába jut. Példa: Lakása lett. 10. <A van ige jövő idejeként.> Példa: Holnap kedd lesz. 11. <Igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> Példa: Félek, hogy beteg lesz. 12. kérlek, ill kérem ... Példa: lesz(el) vagy lennél, lenne (olyan) szíves, jó, kedves ... 13. <a van ige felt módú múlt ideje a nem haszn “volt volna” h.> Példa: Lett volna 14. <nem a jövőre vonatkoztatva, helyesebben:> volna. Példák: Lenne; Látnám, ha közelebb lenne. 15. <Ik-s ige hat-i ign-vel, vmi bekövetkeztének kif-ére.> Példa: Meg lett mondva (helyesebben megmondták vagy megmondtuk). 16. Valószínű, hogy van; lehet. Példa: (Ki csenget?) Jóska lesz. 10 False None A 'lesz' szó itt a 'van' ige jövő idejű alakjaként szerepel, és a jövőbeli lét, állapot kifejezésére szolgál. Ez a használat teljesen megfelel a 10. szótári jelentésnek ('<A van ige jövő idejeként.> Példa: Holnap kedd lesz'). Nincs eltérés a szótári és a kontextuális jelentés között, és nincs analógia vagy képi átvitel sem. A metaforikusság nem a 'lesz' igében, hanem az 'utolsó csepp' kifejezésben rejlik. nála ő PRON Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. fn: 1. Az ö hang hosszú párja. Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. [[Te velem jössz, ő itt marad.]] | Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. [[Hátha ő is ott lesz!]]: 1. Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. Példa: Te velem jössz, ő itt marad. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel): 1. Az, akibe a beszélő vagy az illető személy szerelmes. Példa: A nagy ő. fn: 2. Ennek írásjegye (ő, Ő). Az ismert, említett személy, esetleg állat, dolog. [[Te velem jössz, ő itt marad.]] | Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. [[Hátha ő is ott lesz!]]: 2. Az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. Példa: Hátha ő is ott lesz! 3. az ismert, említett személyeket, állatokat, növényeket, tárgyakat, dolgokat. Példák: őket; Két cicája van, nagyon szereti őket. 4. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) A hozzá tartozó, a birtokában levő. Példa: Az ő fia is itt van. 5. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. Példa: Az ő házuk. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel): 4 False None A 'nála' szó alapjelentése birtokviszonyt vagy valakihez tartozást fejez ki ('az ő birtokában levő', 'hozzá tartozó'). A mondatban is ezt a funkciót tölti be: a személyhez kapcsolódó helyzetet, állapotot jelöli ('nála' = 'az ő esetében'). Nincs analógia vagy képi átvitel más fogalmi tartományból, így a szó nem metaforikus. az az DET Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. az a fn-i mut névm <Távolra mutató szó:> a megjelölt (távolabbi) személy, dolog. <Előzményre való utalásként:> az említett, kül. az előzőleg megnevezett, az iméntivel ellentétes személy, dolog. Példák: Nem ez, hanem az.; Valamit hallott, azt szeretné elmondani. 2. <Nyomatéktalan utalásként, sznévm vagy szjeles hsz helyett, gyak. fölöslegesen.> Példa: Kereste a megoldást, és meg is találta azt (helyesen es meg is találta). 3. <pontos megnevezés helyett:> vki, vmi, ill egyik ..., másik ... Példák: Ez ( ...), az ( ...); Erre is, arra is gondolt. 4. <Várt vagy keresett személyre, dologra való utalásként.> Példa: Ők azok. 5. <Feleletben, az előzményre való utalásként.> Példa: (Menjünk sétálni!) az jó lesz! 6. biz <Önálló feleletként:> igen. Példa: (De hideg van!) az! 7. biz <Vmely m-rész nyomatékos kiemelésére.> Példa: Főzni, azt nem szeret! 8. biz <Azonosság kif-ére, alany es névszói állítm között.> Példa: Kétszer öt az tíz. 9. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott személy, dolog. Példa: az a baj, hogy esik az eső 10. a mellékm-ban megnevezett kiegészítéssel. Példa: azzal, hogy ... 11. Olyan (személy, dolog). Példa: Nem az már, aki volt. 12. biz, gyak. pejor Ő. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példa: Nem ért az semmihez. 13. az ott levő <személy, dolog>. (ragozott vagy nu-s jelzőként) Példák: az a(z); Abban az utcában lakik; a mellett a pad mellett. 14. a már említett <személy, dolog>. Példák: az a(z); (A portással volt?) Én is azzal az emberrel láttam. 15. kissé biz <Érzelmileg színezett m-okban, rendsz. vmely m-rész nyomósítására.> Példák: Ne játssz azzal a rádióval!; azt a mindenit! 16. <Alárendelő összetett m-ban:> a mellékm-ban meghatározott <személy, dolog>. mn-i mut névm (ragozatlan jelzőként) vál Az a(z), azon. határozott névelő <Meghatározott, már említett vagy ismert személyt, dolgot jelentő köznév, ill ilyennek alakult szószerkezet előtt.> Példák: Annak, aki ...; azzal a kéréssel, hogy ...; az irányban.; A levél; a szoba közepe. 17. <Meghatározott időszakot jelölő időhat előtt.> ezen a h éten; Példa: A héten 18. a most elmúlt vagy a legközelebbi t élen, ny áron stb Példa: a tavasszal, a nyáron stb 19. <Állítm-ként (v. alanyként) haszn mn, szn, névm előtt.> <Fajtát vagy csoportot jelölő tbsz-ú fn előtt.> <Az ez, az, mind névm és jelzett szava között.> <Birt szjeles szó előtt.> Példák: Ez a toll a tiéd.; Az indiánok; a fiatalok.; (Ugyan)az a ház; mind a hárman.; Hol a kalapom? 20. <Birt jelzőként álló sznévm előtt.> Példa: Az én apám. 21. < -nak, -nek ragos birt jelző után.> <Alkalmilag jelzős tulajdonnév előtt.> Példák: A szobának a sarkában.; A kis Ági; a két Korea. 22. <Tbsz-ú tulajdonnév előtt.> Példák: A Hunyadiak; az Andok. 23. <Szószerkezetben álló tulajdonnév előtt; a szószerkezet köznévi tagjára vonatkozik.> biz vagy nép <Személynév előtt.> <Állatok, égitestek, földrajzi alakulatok, tájegységek, települések tulajdonneve előtt.> Példák: A Szabó család; az Adyt követő nemzedék.; A Sanyi.; A Bodri; a Mars; a Mátra; a Vas utca. 24. <Országoknak az állami szervezetre utaló neve előtt.> Példa: A Magyar Köztársaság. 25. <Intézmények neve es címek előtt, m-ban.> <Némely, kül. jelen vagy közeli múlt időt jelölő hsz előtt.> Példák: A MÁV-nál; a Kortársban.; A minap. 26. <Némely szitokszó előtt.> fgr Példa: A teremtésit! 1 False None A szó előzetes kiszűrésre került, így nem került a modell által kiértékelésre. utolsó utolsó ADJ Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. mn; ff: leg~: 1. Térbeli sor végén levő. Példa: Az utolsó padban ül fn: 1. Utolsó személy, dolog. Példák: Így lesz az utolsóból az első; az utolsóig mindent elherdált. mn; ff: leg~: 2. az a postahivatal, amely a legközelebbi, postahivatal nélküli helységet is ellátja u. p.. Példák: utolsó posta; Kemeneskápolna, utolsó posta Köcsk. 3. Időrendi sor végén levő. Példák: Az utolsó eset; az utolsó Árpád-házi király. 4. Csill: a Hold fogyásának az a fázisa, amikor megvilágított felületének a fele látszik. Példa: utolsó negyed 5. Közvetlenül a halál előtti. Példa: A beteg utolsó kívánsága. 6. amikor már majdnem késő. Példa: Az utolsó órában, percben, pillanatban 7. a végső, döntő szó. Példa: utolsó szó 8. Jog: a vádlottnak az a j oga, hogy ítélethozatal előtt még egyszer szólhat. Példa: Az utolsó szó joga 9. végső elhatározása, döntése. Példa: Vkinek az utolsó szava 10. az az ár, amelynél olcsóbban már nem eladó az áru. Példa: Vminek az utolsó ára 11. A legutóbbi, ill a legújabb. Példák: Az utolsó években; az utolsó divat. 12. Vkikből, vmiből még meglevő. Példa: Az utolsó mohikán, ez a utolsó fillérem. 13. Rangban, tekintélyben, értékben minden(ki) más után köv. Példa: utolsó tanuló az osztályban. 14. biz: jó d olog. Példa: Nem utolsó dolog 15. Aljas, hitvány. Példa: utolsó gazember! fn: 2. állat vagy durva: ember haláltusáját vívja. Példa: Az utolsókat rúgja 7 True None Az 'utolsó' alapjelentése térbeli vagy időrendi sor végén levő dologra vonatkozik. A mondatban azonban nem tényleges sorrendről van szó, hanem egy lelki folyamat végpontjáról, amelyet a fizikai sorozat (cseppek egymás után) analógiájára értünk. A 'türelem pohara' metaforikus képében az 'utolsó csepp' a végső határ elérését jelenti, így az 'utolsó' szó jelentése itt analógián alapuló, tehát metaforikus. csepp csepp NOUN Ezért nem lenne szabad bántani senkit, semmilyen formában mert nem tudjuk milyen az érzelmi és mentális állapota, nem tudhatjuk mi történt vele egész eddigi életében és hogy mi lesz nála az utolsó csepp. 1. Folyadéknak különvált kicsi, gömbölyded része. Példa: A verejték cseppjei. 2. (jelzőként) Ekkora tömegű, mennyiségű. Példa: 20 csepp ópium 3. mindhalálig. Példa: utolsó csepp véréig 4. Folyadéknak nagyon kis mennyisége. 5. úgy <kiitta, kiöntötte>, hogy nem maradt belőle. Példa: Az utolsó cseppig 6. keveset, kismértékben; egy ideig stb Példa: (Egy) cseppet 7. egyáltalán nem. Példa: Egy cseppet sem 8. (hasonlításban) 9. kissé; Példa: (Egy) cseppel 10. semmivel sem. Példa: (egy) cseppel sem 11. egyik cseppet a másik után; Példa: cseppenként 12. apránként, kicsinyenként. Példa: cseppenként 13. (jelzőként) 14. nagyon kevés. Példák: Egy csepp; Egy csepp só. 15. (jelzőként) biz Nagyon kicsi. Példa: csepp gyerek. 16. az egészhez képest elenyészően kevés; Példa: (ez csak) egy csepp a tengerben 17. egy kis részletben (megnyilvánul) az egész. Példa: egy cseppben a tenger None True None A 'csepp' szó alapjelentése folyadék kis gömbölyded része. A mondatban viszont a 'csepp' egy eseményre vagy hatásra utal, amely analóg módon úgy viselkedik, mint egy utolsó folyadékcsepp, amely túlcsordítja a poharat. A két jelentés között tehát analógia van: a fizikai folyadékcsepp és a pszichológiai hatás közötti megfeleltetés alapján a szó metaforikus.